A Wehrmachtnak Sok Héja Volt: A Történészek Elmagyarázták A "háborús Nyomok" Számát A Moszkvai Régióban

A Wehrmachtnak Sok Héja Volt: A Történészek Elmagyarázták A "háborús Nyomok" Számát A Moszkvai Régióban
A Wehrmachtnak Sok Héja Volt: A Történészek Elmagyarázták A "háborús Nyomok" Számát A Moszkvai Régióban

Videó: A Wehrmachtnak Sok Héja Volt: A Történészek Elmagyarázták A "háborús Nyomok" Számát A Moszkvai Régióban

Videó: A Wehrmachtnak Sok Héja Volt: A Történészek Elmagyarázták A
Videó: Volt egy Szabad Európa Rádió - Lázár Ádám emlékezik 2024, Április
Anonim

A moszkvai régióban a második világháborúból származó fel nem robbant lövedékeket és bombákat találnak rendszeresen - csak október 19-én semlegesítették a Mosoblpozhspas robbanóanyag-osztag keresőmotorjai újabb leletet. Az oka annak, hogy az összes ilyen veszélyes "háborús nyomot" 75 év alatt még nem találták meg, egyszerű - amint a történészek elmondták a "360" tévécsatornának, a német katonák sok lőszert használtak a Moszkva melletti csaták során, és mindkét fél megtette nem ólom.

„A háború elhagyta a nyomait, nincs menekvés tőle - ez a valóság. Senki nem vette figyelembe a fel nem robbant lövedékek zuhanását vagy a bombák, német vagy partizán raktárak megtalálását. Nagyon kevés dokumentum maradt fenn abból a korszakból, amely ezt rögzítette , - mondta Alekszand Makusin, az Orosz Hadtörténelmi Társaság (RVIO) szerpuhovi kirendeltségének vezetője a tévécsatornának.

A szakember emlékeztetett arra, hogy az ellenségeskedés a moszkvai régióban sokáig folyt - 1941 nyarától 1942 teléig. „Az ellenség fő célja a Szovjetunió fővárosának elfoglalása volt. Az összes erőt ebbe vetették: a Wehrmacht a szovjet hadsereggel ellentétben nem élte meg a kagyló éhséget- elmagyarázta a német katonák által használt lövedékek számát.

Most nem valószínű, hogy kampányt lehetne folytatni a "háború nyomainak" központosított kereséséről - mondta viszont az A. A. Bölcsészettudományi és Szociális Tudományok Tanszékének docense. Leonova, a történettudomány kandidátusa, Alekszej Larionov. Szerinte ehhez szükség lesz a levéltárosok, katonai személyzet, biztonsági szakemberek erőforrásainak felhasználására. Előfordulhat, hogy a szükséges dokumentumok némelyike minősített.

- hozzátette.

Makushin azt is megjegyezte, hogy a katonák és a partizánok szinte nem tartottak nyilvántartást rejtekhelyeikről vagy fel nem robbant lövedékeikről, és közülük néhányan a Moszkva melletti erdőkben hevertek. "Ezért a keresőmotorok rendszeresen megtalálják őket - ez nem valami egyedi esemény, ez egy normális keresési élet."- tisztázta.

A szakértők felidézték, hogy a moszkvai régióban ma is szinte bárhol megbotolhat egy kagylót - az erdőben, a szemétlerakóban vagy akár a saját dachájában. - Olyan, mint a gombával: ha nem biztos benne, mi az, akkor jobb, ha nem szedi. Láttam egy darab vasat - ne húzza rá a kezét - magyarázta Larionov. Makushin azt is sürgette, hogy semmilyen módon ne nyúljon egy ilyen lelethez.

Ha talál egy lehetséges lövedéket, akkor tárcsáznia kell a 112-et, és el kell mondania a találatot, meg kell adnia a koordinátákat, és meg kell próbálnia megjelölni a helyet, például botokat kell elhelyeznie a lövedéktől távol. A szakemberek képesek lesznek megbirkózni a Nagy Honvédő Háború nyomaival.

Október 19-én a Moszkva melletti Jegorjevszkben a Mosoblpozhspas robbanótechnikai különítmény keresőmotorjai hatástalanítottak egy 50 milliméteres aknát a második világháborúból. A héjat a Vostok hulladékfeldolgozó komplexum munkatársai találták meg - egy fémhulladékot tartalmazó edényben feküdt. A lőszert a helyszínen semlegesíteni sem lehetett, egy speciális kőfejtőbe szállították és ott megsemmisítették.

Ajánlott: